A tirozin és a fenilalanin: Hogyan működnek, és miért fontosak?

Mi az a tirozin és a fenilalanin?

A tirozin és a fenilalanin két kiemelten fontos aminosav, amelyek az agyi működés és a neurotranszmitterek szintézisének alapvető építőkövei. Ezek az aminosavak előanyagai olyan létfontosságú vegyületeknek, mint a dopamin, adrenalin és noradrenalin, amelyek befolyásolják a hangulatot, motivációt, stresszreakciót és a koncentrációt.

Hogyan működnek?

Fenilalanin: Esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem képes előállítani, így kizárólag táplálkozás útján vihető be. A szervezet átalakítja tirozinná, amely tovább alakulhat dopaminná, noradrenalinná és adrenalinná.
Tirozin: Egy feltételesen esszenciális aminosav, amely közvetlen előanyaga a dopaminnak és más fontos neurotranszmittereknek. Az agyi jelátvitelben, a stresszkezelésben és az energiaanyagcserében játszik központi szerepet.

Mire használják ezeket az aminosavakat?

1. Fókusz és koncentráció támogatása

A tirozin növelheti a dopamin- és noradrenalinszintet, amelyek kulcsfontosságúak a figyelem és a mentális teljesítmény fenntartásában. Több kutatás kimutatta, hogy a kognitív terhelés alatt álló egyéneknél (pl. diákok, vállalkozók, sportolók) a tirozin pótlása segíthet a koncentráció és az éberség fenntartásában.

2. Stresszkezelés és mentális állóképesség

A stresszhelyzetek kimeríthetik a szervezet neurotranszmitter-készletét, különösen az adrenalint és a noradrenalint. A tirozin bevitele hozzájárulhat az egyensúly fenntartásához, csökkentve a stressz okozta kognitív romlást.

3. Hangulatjavítás és motiváció

Mivel a dopamin szintézisében is kulcsszerepet játszik, a tirozin közvetetten befolyásolhatja a motivációt, az energiaszintet és az érzelmi egyensúlyt. Egyes kutatások szerint a tirozinhiány alacsonyabb dopaminszinthez vezethet, ami kedvetlenséget, apátiát és csökkent motivációt eredményezhet.
Természetes források: Mit érdemes fogyasztani?

Ha természetes úton szeretnéd növelni a tirozin és fenilalanin beviteledet, az alábbi ételek a legjobb források:

Tojás – magas fehérjetartalommal, tirozinban és fenilalaninban gazdag.
Hal és sovány húsok – a legjobb állati fehérjeforrások.
Diófélék és magvak – mandula, napraforgómag és tökmag kiemelkedő aminosavtartalommal bír.
Banán – természetes módon támogatja a dopaminszint növekedését.
Fermentált tejtermékek (pl. joghurt, sajt) – kiváló tirozin- és fenilalanin-források.

Kiknek lehet hasznos a tirozin és fenilalanin pótlása?

Diákok és tanulók: Segíthet fenntartani a koncentrációt és csökkenteni a mentális kifáradást.
Vállalkozók és kreatív szakemberek: Növelheti a fókuszt és segíthet fenntartani a magas szellemi teljesítményt.
Sportolók és fizikailag aktív emberek: Támogathatja az állóképességet és a regenerációt.
Stresszes munkakörben dolgozók: Segíthet csökkenteni a stressz hatását és a kognitív terhelés miatti kimerültséget.

A tirozin és fenilalanin két rendkívül fontos aminosav, amelyek szerepet játszanak a mentális teljesítmény, motiváció, stresszkezelés és fókusz fenntartásában. Ha a célod a jobb koncentráció, a kreativitás fokozása vagy a mentális fáradtság csökkentése, érdemes figyelmet fordítani ezeknek az aminosavaknak a bevitelére – akár táplálékkal, akár kiegészítőkkel.

Hivatkozások

Jongkees B.J. et al. (2015): Tyrosine supplementation and cognitive performance under stress. J. Psychiatr. Res., 70, 50–57.

Colzato L.S. et al. (2015): Tyrosine promotes convergent thinking in humans. Psychol. Res., 79(5), 709–714.

Beckmann H. et al. (1977): DL-Phenylalanine in depressed patients: An open study. J. Neural Transm., 41(2–3), 123–134.

NootropicsExpert.com: Phenylalanine Review.
Morris M.C. et al. (2004): Dietary niacin and cognitive decline. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 75(8), 1093–1099.

Qin B. et al. (2017): B-vitamin intake and midlife cognitive function. Am. J. Clin. Nutr., 106(4), 1032–1040.

Field D.T. et al. (2022): High-dose B6 reduces anxiety and improves GABA activity. Hum. Psychopharmacol., 37(6), e2852.

Briani C. et al. (2013): Vitamin B12 and neurological health. Nutrients, 5(11), 4521–4539.

Briani C. et al. (2013): Cobalamin deficiency: Clinical picture and neurocognitive findings. Nutrients, 5(11), 4521–4539.

Mayo Clinic: Vitamin B12 Deficiency Symptoms.
Dickerman B.A. & Liu J. (2018): Zinc, magnesium, selenium and depression. Nutrients, 10(5), 584.
Cope E.C. & Levenson C.W. (2010): Zinc and brain function. Curr. Opin. Clin. Nutr. Metab. Care, 13(6), 685–689.

Tarleton E.K. et al. (2017): Magnesium and depression: A randomized trial. PLOS ONE, 12(6), e0180067.

Dickerman B.A. & Liu J. (2018): Zinc and magnesium – mood and cognition. Nutrients, 10(5), 584.

Hivatkozások

Jongkees B.J. et al. (2015): Tyrosine supplementation and cognitive performance under stress. J. Psychiatr. Res., 70, 50–57.

Colzato L.S. et al. (2015): Tyrosine promotes convergent thinking in humans. Psychol. Res., 79(5), 709–714.

Beckmann H. et al. (1977): DL-Phenylalanine in depressed patients: An open study. J. Neural Transm., 41(2–3), 123–134.

NootropicsExpert.com: Phenylalanine Review.
Morris M.C. et al. (2004): Dietary niacin and cognitive decline. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry, 75(8), 1093–1099.

Qin B. et al. (2017): B-vitamin intake and midlife cognitive function. Am. J. Clin. Nutr., 106(4), 1032–1040.

Field D.T. et al. (2022): High-dose B6 reduces anxiety and improves GABA activity. Hum. Psychopharmacol., 37(6), e2852.

Briani C. et al. (2013): Vitamin B12 and neurological health. Nutrients, 5(11), 4521–4539.

Briani C. et al. (2013): Cobalamin deficiency: Clinical picture and neurocognitive findings. Nutrients, 5(11), 4521–4539.

Mayo Clinic: Vitamin B12 Deficiency Symptoms.
Dickerman B.A. & Liu J. (2018): Zinc, magnesium, selenium and depression. Nutrients, 10(5), 584.
Cope E.C. & Levenson C.W. (2010): Zinc and brain function. Curr. Opin. Clin. Nutr. Metab. Care, 13(6), 685–689.

Tarleton E.K. et al. (2017): Magnesium and depression: A randomized trial. PLOS ONE, 12(6), e0180067.

Dickerman B.A. & Liu J. (2018): Zinc and magnesium – mood and cognition. Nutrients, 10(5), 584.

Termékleírás

A Youphorin egy étrend-kiegészítő, amely gondosan válogatott összetevőivel támogatja a motivált életmódot és az aktív mindennapokat és hozzájárul a lendületteljes és összeszedett életvitelhez.

Ajánlott használat

Vegye be az elso kapszulát reggel, lehetőleg étkezés előtt, majd a második kapszulát délután, szénten lehetőleg étkezés előtt 20 percel. A legjobb eredmény érdekében rendszeresen használja. Ne lépje túl az ajánlott napi mennyiséget!

Összetevők

Termékleírás

A Youphorin egy étrend-kiegészítő, amely gondosan válogatott összetevőivel támogatja a motivált életmódot és az aktív mindennapokat. Hozzájárul a lendületteljes és összeszedett élethez, segít a fáradtság és kifáradás csökkentésében, valamint támogatja a normál pszichológiai és kognitív funkciókat.

Ajánlott használat

Fogyasszon naponta 1-2 kapszulát reggel, étkezés előtt legalább 20 perccel. A legjobb eredmény érdekében rendszeresen használja. Ne lépje túl az ajánlott napi mennyiséget!

Összetevők

Források


1. Colzato, L.S., et al. (2013). Working memory and the dopamine system. Cognitive, Affective, & Behavioral Neuroscience.


2. Fernstrom, J.D., et al. (2007). Tyrosine, phenylalanine, and catecholamine synthesis. Journal of Nutrition.


3. Spector, R. (1977). Niacin and neurotransmitter metabolism. Neurochemical Research.


4. Dakshinamurti, K. (2005). Vitamin B6 and neurotransmitter synthesis. Neurochemical Research.


5. Scalabrino, G., et al. (2004). Metabolism of vitamin B12 in the central nervous system. Neuroscience and Biobehavioral Reviews.


6. Takeda, A. (2001). Zinc homeostasis and functions of zinc in the brain. BioMetals.


7. Barbagallo, M., & Dominguez, L.J. (2010). Magnesium and aging. Current Pharmaceutical Design.

Források


1. Colzato, L.S., et al. (2013). Working memory and the dopamine system. Cognitive, Affective, & Behavioral Neuroscience.


2. Fernstrom, J.D., et al. (2007). Tyrosine, phenylalanine, and catecholamine synthesis. Journal of Nutrition.


3. Spector, R. (1977). Niacin and neurotransmitter metabolism. Neurochemical Research.


4. Dakshinamurti, K. (2005). Vitamin B6 and neurotransmitter synthesis. Neurochemical Research.


5. Scalabrino, G., et al. (2004). Metabolism of vitamin B12 in the central nervous system. Neuroscience and Biobehavioral Reviews.


6. Takeda, A. (2001). Zinc homeostasis and functions of zinc in the brain. BioMetals.


7. Barbagallo, M., & Dominguez, L.J. (2010). Magnesium and aging. Current Pharmaceutical Design.

Vélemény megosaztása